A post címéről Saul Rubinek és Bronson Pinchot jut eszembe a Tiszta Románcból, amikor a producer megkérdezi a béna asszisztenst, hogy mi legyen a Body Bags folytatásának címe :) Üdv mindenkinek így fél év után. Sok film lement azóta, de az utóbbi egy hónapban annyi jót láttam, hogy ez most idekívánkozott. Egy kivételével mind 2008-as darab. Ha én Delorean lennék...
1. The Escapist (2008)
Rupert Wyatt neve gondolom mindenkinek ismeretlenül cseng, nem is értem, hogyan tudott tető alá hozni ilyen jó filmet, de főleg hogyan tudott meggyőzni ilyen remek színészeket. Brian Cox zseniális az öreg mentor szerepében, de Joseph Fiennes is jó, már ha felismerjük. A többieknek még a nevéről sem hallottam. A film legnagyobb sajnálatomra a Prison Break (RISZPEKT!) árnyékában már nem rúghatott itthon labdába, pedig mozifilmként is derekasan helytáll. Feszültség, jó forgatókönyv (egy elmaradhatatlan, de élvezhető csavarral) és nagyon jó karakterek. Rácsok mögött bandázás, sitten nehajoljle szappanért, börtönből szökős, tervezős, mindenkinek-van-egy-feladata. A többi már nem sablon. Korrekt film, korrekt kivitelezésben, fillérekből. Ez az igazi művészet.
2. Two Lovers (2008)
Méltatlanul alulértékelt film (talán itthon ment is moziban?), remek színészekkel, egy hétköznapi történetben. Joaquin Phoenix jó gyerek és egy jó rendező keze alatt szinte bármit eljátszik. Hiába próbálják beletuszkolni ezekbe a neurotikus, egyedülmaradt karakterekbe, jó lenne ő bármiben. A Gladiator (2000) Oscar-jelölése teljesen jogos, a Two Lovers 3 milliós amerikai összbevétele leginkább az amerikaknak szégyellnivaló. Ez kérem egy jó film, bár a befejezés elég szirupos. Kíváncsian várom a director's cutot. Gwyneth Paltrow hosszú évek után ismét megvillantja színészi tehetségét.
3. Miller's Crossing (1990)
Coen-rajongók skippelhetik ezt a pontot, de aki nem fivér-fanatikus, annak melegen ajánlom ezt a remek film noir-t, a mindig, de most különösen cinikus Gabriel Byrne-t, a mindig, de most különösen korrupt Torturro-t és a mindig és most különösen zseniális Buscemit. Coenék blogjának fejlécében kiemelt helyen van a film, szerintem nem véletlenül. Köbli Norbi hívta fel a figyelmemet remek blogján erre az igazi régivágású gengszterfilmre, melynek a karakterek és a konfliktusok sokszínűsége és az utánozhatatlan Coen-atmoszféra adja az ízét. Marcia Gay Harden, akinek szégyen vagy sem, még a nevét is az imdb-ről másoltam ki, szintén kiemelkedő a kis kurva szerepében. Azt hiszem pótolnom kell a Pollock-ot...
4. Revanche (2008)
A tavalyi legjobb külföldi film Oscar-díj egyik jelöltje (sajnos nem ő nyert), egy osztrák film és színházi rendező Götz Spielmann megismételhetlen gyöngyszeme. Egyszemélyes dráma egy emberről, akit a kilátástalanság és a pénztelenség egy bankrablásba hajt, melyet barátnőjével tervel ki. A főszereplő (Johannes Krisch felejthetelen alakításában) jellemfejlődését tanítani kellene, a többi szereplő, mint például az unatkozó feleséget megformáló Ursula Strauss-t nemkülönben, egytől-egyig és izig-vérig drámai. A címválasztás viszont pocsék.
5. Loft (2008)
A végére hagytam egy igazi ínyencfalatot, egy belga rendező, személy szerint Erik Van Looy (nem Van Nistelrooy) tavaly elkészült filmjét. A krimi műfajának alfája és omegája: a lelkes, jól castingolt szereplők mindegyike jól megírt jellemmel láthatóan élvezik a vásznon töltött minden percet, mindez a felkészült, visszafogott rendezőnek is köszönhető, de az érzékeny, klasszikus vágás is felerősíti az igazi krimi és a hátborzongató thrillerek elegyét, mindez olyan erős és hiteles társadalomkritikával keverve, amelyet ritkán látok ilyen jól megírva. Egyszóval tökéletes.
Nagyon sajnálom, hogy az ilyen filmek nem jutnak el az itthoni közönségnek, valószínűleg azért, mert nincs rá kereslet/üzlet. Pedig ha kínálatot teremtenének, igény is lenne rá...
